A férfi a Karib-térségben vitorlással hajózott, amikor egymás után lelőtt két embert a fedélzeten, egyet pedig súlyosan megsebesített – közli a hirado.hu a BBC forrásaira hivatkozva.
Amíg életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, a nagy port kavart esetről könyv jelent meg és dokumentumfilm is készült. A férfit 2002-ben bocsátották szabadon, és azóta minden erejével azon küzdött, hogy nevét ne lehessen összekapcsolni a bűncselekménnyel. A Der Spiegel 1999-ben magazin három cikket jelentetett meg a weboldalán, melyekben közölték a férfi teljes nevét.
Ezek a cikkek még mindig könnyen elérhetők néhány kattintással a Google keresőjében, de a férfi csak 2009-ben szerzett róluk tudomást. A magazinhoz fordult, és kérte, hogy töröljék az oldalról a nevét, ugyanis, mint mondta, ezzel megsértik a jogait és megfosztják az esélytől, hogy új emberré váljon.
A magazin nem teljesítette a férfi kérését, aki bírósághoz fordult. Az ügyet 2012-ben visszadobta a szövetségi bíróság azzal az indoklással, hogy a magánéletéhez való joga nem emelkedik felül a közérdeken és a sajtószabadságon. A Karlsruhe városi alkotmánybíróság azonban felülbírálta ezt a döntést, és az ügy most újra a szövetségi bíróság elé került.
A határozat meggátolhatja, hogy a férfi nevét az online archívumok közzétegyék, bár a kiadványoknak jogukban áll online archiválni cikkeiket, azonban ha kérést intéznek feléjük, kötelesek eltávolítani azokat. Az elfeledtetési jog címén indított per kapcsán sok az ellentmondás, ami vitát eredményez a Google és az Európai Unió között.